Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sziasztok!

 

2013 május 3-4-én kirándulni megy az osztály. Hatvan- Budapest Parlament- Millenáris-Szentendre Papsziget-Skanzen stb.

pap-sziget..jpg

A helyszínről infókat lentebb találtok, lehet válogatni és javaslatokat tenni a program összeállításához.

 

kemping-pap-sziget--13-.jpg

Szentendre – Sztelin-tanösvény

A Pap-szigettől indul

http://turistautak.hu/maps.php?id=pilis_nima&image=raster

Éjszakai túrának is kitünő!

 

A tanösvény negyedikként készült el Szentendrén (Bükk-ös-vény, Püspökmajori- és Kőhegyi tanösvényt követően)

 

A szentendrei Pap-szigettől a duna-parti ártéri erdőben, kerékpárút mentén vezet Sztelin-patak völgye mellett a hegyek belseje felé a néhány km hosszú útvonal. Látható itt ártéri puhafás erő, bokorfüzes, árvalányhajas gyepek, kosborok, sziklakibukkanások, barlangok, … és gyönyörű kilátás a Kada-csúcsról, mely májusban különleges virágszőnyeggel várja a látogatókat. Egyelőre turistajelzéssel és két táblával  jelzett útvonal.

 Hossz: 6 km                                    
Emelkedés: 135 m
Süllyedés: 236 m
Idő: 1:30'                                                                                                                                                           

Végpontjai: Pismányban, a régi buszfordulónál, a Tátika utcai buszmegállónál, valamint a Papszigeti hídnál vannak.
További négy közbülső tanösvény-állomáson is egy-egy információs tábla várja a látogatókat. A táblákon adott helyszínt, a tájrészlet természeti és kulturális értékeit mutatjuk be képekkel, rövid leírásokkal. A túra útvonalát a táblákon térképvázlat és a fákon, oszlopokon zöld kereszt és a Kada-csúcsnál zöld háromszög-turistajelzés mutatja.

 

A tanösvény szabadon látogatható, igény esetén szakvezetés segítségével.

Látni- és olvasnivalók a tanösvény mentén:
v tájtörténet - ember a tájban;
v száraz gyepek és erdők védett;
v különleges növény- és állatvilága;
v Saskövi-barlang;
v Kada-csúcs (védett terület és kilátópont);

Az igénybe vett utak, részben aszfaltozottak, részben murvával felázórtak; a köves szakasz is jól járható és választható.

 

http://www.iranyszentendre.hu/tanosvenyek

 

 

 

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM

www.skanzen.hu

 

 

 

Magyarország legjellegzetesebb tájainak XVIII-XX. századi népi építészetét, a vidék lakáskultúráját, életmódját mutatja be eredeti épületekkel és tárgyakkal. Számos hagyományőrző rendezvény helyszíne.

A múzeum tervében 340 áttelepítésre kiválasztott, eredeti épület szerepel. Az épületeket táji különbségek szerint kilenc egységbe csoportosítják. Az úgynevezett tájegységeken belül a házak és a gazdasági épületek egy-egy parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, és olyan szakrális, ipari és közösségi épületekkel egészülnek ki, melyek szintén részei voltak a hagyományos faluképnek. Eddig hat tájegység készült el, és már épül a hetedik.

Az állandó kiállítások megtekintése kedden és szerdán ingyenes.

Tájegységek

 A Felső-Tisza-vidék tájegység három erdőháti paraszti és egy kisnemesi telek épületeiből, egy késő középkori talpasvázas szerkezetű, 1790-ben készült festett berendezésű református templomból (Mándról), egy Nemesborzováról áttelepített haranglábból és egy szárazmalomból áll. A tájegység mellett helyezkedik el a tiszántúli református temető. Bemutatják a Mándoki, 1670-ben épült görög katolikus templomot XVIII. századi ikonosztázionnal, temetőkertjében 18 faragott sírkereszttel. A Református kőkertben 25 faragott, festett sírkő látható, amelyek a Budai-hegység és a Zsámbéki-medence falvaiból származnak.

A Kisalföld tájegységet nyolc parasztporta reprezentálja gazdasági épületekkel. Köztük a legkorábbi lakóház 1736-ban épült Rábcakapiban, a legújabb 1907-ben Ásványrárón. A nemzetiségek életét két német és egy horvát porta mutatja be. Az utcasort az 1842-ben épült, Mosonszentjánosról származó fogadalmi kápolna, egy 1823-es bogyoszlói kovácsműhely, egy 1805-ben készült tiprómalom és egy présszín 1699-ben faragott préssel egészíti ki.

 A Nyugat-Dunántúl tájegység, az Őrség, a Göcsej és a Hetés életmódját bemutató múzeumrész legrégibb épülete a Szalafőről származó, kerített "füstösház". Berendezése az 1860-as éveket idézi. A többiek Szentgyörgyvölgyről, Bagladról, Kondorfáról kerültek ide. Az elsőt kisnemesek lakták, a bagladi bíró házában egy vakok számára készült kiállítás is található, a kondorfai pedig magában foglal egy falusi iskolát. A rédicsi házban egy temetés előkészületei láthatók. A tájegység közepén áll a felsőszenterzsébeti harangláb, a szőlőhegyen présházpincék idézik a táj sajátos hangulatát.

 A Bakony-Balaton-felvidék tájegység középpontjában az óbudavári katolikus templom másolata áll. A hegyre felkapaszkodó út mentén a táj kőépítészetét négy porta mutatja be. Szentgálról egy rangos, íves-oszlopos tornácos épületet, Mindszentkálláról egy hasonló megjelenésű, de szerényebb anyagi és társadalmi körülményeknek megfelelő házat telepítettek át. Kádárta és Nyírád a másik két porta lakóépületének származási helye. Az utóbbi faluból, a patakpartra támaszkodva egy impozáns vízimalmot is áthoztak Szentendrére. A tájegységet egy kálvária és stációsora teszi teljessé.

A Dél-Dunántúl tájegység XIX-XX. századi "faluja" nyolc beépített telket, szőlőhegyet, pajtáskertet és temetőt foglal magába - ezeket mintegy 4500 eredeti berendezési tárgy gazdagítja. Figyelmet szenteltek annak, hogy megjelenítsék a jellegzetes kistájak, például az Ormánság, a Sárköz, a Zselicség hagyományos kultúráját. Így találni itt csökölyi, faddi, drávacsehi, hidasi, muraszemenyei, őcsényi, zádori, bodolyabéri, szennai épületet is. A porták többsége a középparasztság életmódját idézi, de bemutatják a szegény és a gazdag földműves életkörülményeit is.

Az Alföldi mezőváros tájegységben elkészült a Bajáról áttelepített tímárműhely, amelyben a XIX. századi bőrkikészítést mutatják be; a kézműipari létesítmények a Nagykőrösről származó kékfestőműhellyel folytatódtak. Látható két gazdaház, Sükösdről és Hajdúbagosról; valamint az állattartásra berendezkedett nagykun tanya épületeinek egy része a hagyományos magyar háziállatokkal - látható élő racka juh, mangalica, szürkemarha - és a jászárokszállási fogadó másolata. Már megnyílt a Dusnokról származó szélmalom is.

A Felföldi mezőváros tájegység a főleg bortermeléséről és kőépítkezéséről híres északi régió XVIII-XIX. századi mezővárosi kultúráját bemutató épületegyüttes 9 lakóházzal, 300 méternyi borospincével, szatócsbolttal, étteremmel. A polgárosultabb színvonal különösen jól érzékelheti a mintegy 5000 darab berendezési tárgy. Tokajból és Gyöngyösről iparosházat, illetve egy polgárházat, Mádról dézsma-, kapás- és kereskedőházat építettek át. Emellett látható itt lakóház Tállyáról, Hejcéről, Erdőbényéről - és különböző szőlőhegyi építményeket is bemutatnak. A tájegység 2006. június 1-jétől látogatható.

A múzeum történetéről

Az 1967-ben alapított múzeum számára a Sztaravoda-patak mentén jelöltek ki egy 60 hektáros területet. Az akkor már több éve folyó előkészítő munka eredményeként 1968-ban megkezdődött az építkezés. A múzeum ekkor még a budapesti Néprajzi Múzeum keretében működött, 1972-ben vált önálló intézménnyé.

A múzeum gazdag adattára, a Magyar Népi Építészeti Archívum 120 ezer fényképet, mintegy 10 ezer történeti és 6000 néprajzi dokumentumot foglal magában. Itt található a legnagyobb hazai népi építészeti fölmérésgyűjtemény és a régészeti módszerekkel történő épületbontások fölbecsülhetetlen értékű dokumentációja. Hozzá tartozik Vargha László népi építészetkutató 6000 tételes hagyatéka is. Az archívum nagymértékű gyarapodása annak is köszönhető, hogy a múzeum a magyar népi építészeti kutatások központja.

Rendezvények, szolgáltatások

A szabadtéri kiállítások mellett látogatható a Néprajzi Látványtár, amiegy látványraktár. Rendszeresen tartanak időszaki kiállításokat, és különböző, a hagyományos paraszti élet, a munka, a népszokások, a háziipar és a kézművesség körébe tartozó bemutatókat, nagyszabású rendezvényeket. A múzeum területén szatócsbolt és vendéglő, pékműhely működik, a gyerekeket hangulatos játszótér várja.

 

 

Belépőjegy:  Diák- és nyugdíjaskedvezmény

Cím:  Szentendre, Sztaravodai út

Telefonszám:  26/502-500

Nyitva tartás:  Ápr. 1-okt. 31.: H-V 9-17;

A Néprajzi Látványtár és a Skanzen Galéria nyitva egész évben K-V 9-16.

Megközelítés:  GPS koordináták: 47.691271 / 19.046552

 

 

 

 

Esti programként ajánljuk (derült idő esetén): 

 

Távcsöves csillagászati bemutató....

            avagy kis csillagászok képzése 

 

A Polaris Csillagvizsgáló felkérésükre távcsöves bemutatót

tart osztályok részére

a csillagos égbolt megismerésére,

derült idő esetén sötétedéstől 23:00-ig.

Csillagnéző - csillagképek bemutatása -  távcsőhasználat - bolygók, kettőscsillagok, csillaghalmazok, a Naprendszer kis égitesteinek megfigyelése

Hold - az aktuális holdfázis függvényében



 

Bővebb információ: Mizser Attila Telefon: 70 548-9124,  240-7708

http://polaris.mcse.hu/fooldal/ E-mail: polaris@mcse.hu

 





A természetjárás tízparancsolata

Kép

 

  1. Készülj fel alaposan a túrára!
  2. Túrádat erõnléted, gyakorlottságod, és társaid figyelembevételével tervezd!
  3. Célszerûen, kényelmesen, és ne feltûnõen öltözz!
  4. A természetben nyitott szemmel és füllel, a szépségre fogékony szívvel járj!
  5. Viselkedj csendesen, fegyelmezetten, vendégként!
  6. Tartsd és tartasd be a túrázás szabályait (tûzrakás, hulladék, illemhely, táborozás, védett terület, túravezetés...)!
  7. A természetben való tartózkodás után állítsd vissza az eredeti állapotot (táborozás, szálláshely, illemhely...)!
  8. Szeresd és védd a természetet, igyekezd azt másokkal is megszerettetni, megismertetni, megvédetni!
  9. Becsüld túratársaidat és õket a bajban soha el ne hagyd!

Igyekezz hasznosítani a természetben szerzett ismereteidet, tapasztalataidat!  

                Építsd, fejleszd magad!

                                      (A természetjárás hasznossága)

                                   Egy túrázó senkit nem hagyhat elveszni!.

Tehát... Egy ország lakosságának egészségügyi állapotát nemzetközi felmérések szerint 40%-ban az életmód, 25%-ban a környezet határozza meg és csak 10%-ban befolyásolja az egészségügyi ellátás. Vagyis, ha rendszeresen túrázunk, úgy 65%-ban kézben tartjuk egészségi állapotunkat! A szabadon végzett mozgás az egész szervezetre jótékony hatású, minden szervrendszert (mozgás, keringés, anyagcsere, légzés, idegrendszer-érzékelés) pozitívan érint. Eközben fejlődik erőnlétünk, állóképességünk, ellenálló (immun) képességünk, ügyességünk, akaratunk... A sok-sok látnivaló tudatos feldolgozása révén bővül elménk, műveltebbek leszünk, s látásmódunk is kiteljesedik. Szépérzetünk is fejlődik, mert a természet önmagában is komplex esztétikai élmények forrása. Ha hozzávesszük a tájba épített emberi alkotások szépségeit (akad ilyen is!), úgy csak gazdagodva tér haza lelkünk a túráról. Csak a természetet járva lehet igazán megérteni azt, hogy az ember felelős földi környezetének jövőjéért. Így fejlődik (alakul) ökológiai szemléletünk.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

gulacsi.moni@freemail.hu

(Mónika, 2011.06.01 20:31)

tök jó lesz a tábor!

szia.anderkovics bálint

(Penderik Erik, 2010.12.20 17:29)

fáj a hasam.

kirándulás

(Nagy Tímea, 2010.09.27 12:14)

Valószínűleg csak tavasszal megyünk osztálykirándulásra, ha jó idő lesz. Addig is színház vagy egyéb kulturális eseményt látogatunk. Időpontot még nem tudunk. A szülői értekezleten mondta Marika, hogy színházlátogatás jöhet szóba a közeljövőben.